Ha szereted a retro játékokat, bizonyára már hallottál a DOSBOX-ról. Ez a szoftver ugyanis DOS-ra írt programok és játékok futtatását teszi lehetővé modern rendszereken, köztük Linuxon is.
Régi kedvenc játékom a Heroes of Might and Magic sorozat, melynek első két része DOS-ra is megjelent. A napokban kedvem támadt elővenni a második részt, ám miután telepítettem a Debianre hivatalosan elérhető legfrissebb DOSBOX-verziót (0.74-4.2), majd rá a játékot, egy szokatlan hibába botlottam. Kicsit utánanéztem, és a tanács az volt, hogy telepítsem az SVN verziót, ami tulajdonképpen a folyamatosan frissülő bleeding edge* kiadás. Ezzel csak annyi a gond, hogy forrásból kell telepíteni, ami nem a legfelhasználóbarátabb, de végülis elég egyszerűen megoldható, és remek kis írásnak adott alapanyagot. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy ha kijön új verzió, azt ismét kézzel kell telepítenünk; persze ha akarjuk. A DOSBOX nem egy olyan program, amit folyamatosan frissítenünk kéne. Ha egyszer beállítottuk, és rendben működik, ahhoz nagy valószínűséggel már nem kell nyúlnunk.
* (szoftverekre értve) nagyon új kiadás, a lehető legfrissebb
Hogyan kezdjünk neki?
Haladó Linux felhasználó, ha csomagot akar telepíteni, már reflexből venné elő a csomagkezelőt, ám ha forrásból telepítünk, máshogy kell eljárni. Először is be kell szereznünk magát a szoftvert.
Látogassunk el ide: https://sourceforge.net/p/dosbox/code-0/HEAD/tree/dosbox/trunk/
Majd kattintsunk a Download Snapshot gombra, és mentsük le az archívumot egy tetszőleges helyre, majd csomagoljuk ki.
Tipp: Ha a home könyvtáradba mented el, az elkövetkezendő 5 percben nagyjából 0,5%-kal könnyebb lesz az életed. 🙂
Függőségek telepítése
Ha forrásból szeretnénk telepíteni valamit, magunknak kell gondoskodnunk arról, hogy minden szükséges hozzávaló rendelkezésre álljon. Tehát telepítenünk kell a szükséges fordítóprogramokat és függőségeket.
Nyissunk egy terminált, és telepítsük a Debian Wiki alapján szükséges programokat:
$ sudo apt install build-essential fakeroot devscripts
Majd az alábbiakat is (ezek nélkül nincs hang):
$ sudo apt install libsdl1.2-dev libsdl-sound1.2 libsdl-sound1.2-dev
Telepítés
Most már készen áll a rendszerünk a DOSBOX lefordítására és telepítésére. Terminálban navigáljunk el a kitömörített mappába. Az én esetemben ennek a neve dosbox-code-0-4006-dosbox-trunk, amit a home könyvtáramba mentettem.
$ cd dosbox-code-0-4006-dosbox-trunk
Az ls -la paranccsal ellenőrizhejük, hogy jó helyen járunk-e, ez kilistázza a mappa tartalmát.
Futtassuk egymás után az alábbi parancsokat
$ sh autogen.sh
$ ./configure
$ make (ez a számítógép teljesítményétől függően sokáig is tarthat)
$ sudo make install
Használat
Ügyesek voltunk, a DOSBOX feltelepült és futtatható. Ehhez a dosbox parancsot kell futtatnunk, de az Alkalmazásindítóban is létrehozhatunk neki ikont. A home könyvárban létrejött a .dosbox mappa, és benne egy dosbox-SVN.conf fájl. Ez a DOSBOX konfigurációs fájlja, mindent ennek szerkesztésével tudunk beállítani.
Állítsuk is be a virtuális C: meghajtónkat, és a magyar billentyűzetkiosztást. Ehhez nyissuk meg a konfigurációs fájlt bármilyen egyszerű szövegszerkesztővel. Én ilyen feladatokra jellemzően a Kate-et használom.
A [dos] résznél állítsuk át a keyboardlayout=auto-t keyboardlayout=hu208-ra.
Az [autoexec] alá olyan parancsokat írhatunk, amiket szeretnénk, hogy a DOSBOX-ban automatikusan lefussanak. Például ezeket:
MOUNT C “~/.dosbox/C” – Ez felcsatolja C: meghajtóként a /home/[felhasználó]/.dosbox/C mappát. Ehhez nyílván létre is kell hoznunk azt, de bármilyen más mappát is felcsatolhatunk.
C: – Ezzel átvált az általunk immár beállított C: meghajtóra.
CLS – Törli a képernyőről a korábbi parancsokat. Csak esztétikai szerepe van, elhagyható. A linuxos clear paranccsal egyenértékű.
Mivel a DOSBOX egy DOS-emulátor, így innentől kezdve szinte teljesen úgy is működik, mint egy rendes DOS.
A parancsok listáját itt lehet átnézni (a teljesség igénye nélkül): http://www.dosbox.com/wiki/Commands
Törlés
Fontos tudni, hogy ha egy programot forrásból telepítettünk, az nem távolítható el a csomagkezelővel. Ha tehát meg szeretnénk hagyni magunknak a lehetőséget, hogy később töröljük a DOSBOX-ot, ne töröljük le a telepítési mappát. Az eltávolításhoz elég ismét elnavigálni terminálban a mappába, és kiadni a sudo make uninstall parancsot.
Szerző