Ez az írás az egyik alapfogalom, a szabad szoftver jelentésének tisztázásáról szól. Lehet hallani, hogy egy szoftver szabad, nyílt forrású, és ingyenes. De ezek vajon együtt járnak? Mi a különbség a nem szabad és a szabad szoftver között?
Angolul még kevésbé egyértelmű a dolog, mint magyarul, ugyanis a szabad szoftvert leggyakrabban free software néven emlegetik, ami egyszerre jelent ingyenes és szabad szoftvert is. Ennek kiküszöbölése érdekében kezdték el a libre software kifejezés használatát. Először fontos tisztázni, mit jelent, ha egy szoftver ingyenes, szabad, és nyílt forrású.
Ingyenes szoftver – Freeware
Az, hogy valami ingyenes, ingyenesen használható, nem jelenti azt is, hogy szabad, vagy fordítva. Elterjedt fogalom a freeware, ami egyszerűen a free software szavak összevonásából jött létre. A freewares nem szabad, zárt forrású szoftverekre használatos. Ingyenesen lehet használni, de a működésébe nem lehet belelátni, sem a kódot megváltoztatni.
Példa: Skype, Adobe Acrobat Reader
Szabad szoftver – nyílt forrású szoftver
A két fogalom együtt jár néhány szélsőséges kivételt leszámítva. Az egyik hallatán a gyakorlatban azonban nyugodtan feltételezhetjük a másikat is.
Szabad szoftver az, amit a felhasználó
– szabadon futtathat
– szabadon módosíthat
– szabadon másolhat és terjeszthet
– módosítva szabadon terjesztheti, ezáltal a módosítással járó haszonból mások is részesedhetnek
Richard Stallman, a GNU Projekt és a Szabad Szoftver Alapítvány alapítója például magát a programkódot a receptekhez hasonlítja: Ha találunk egy szimpatikus receptet, természetesnek vesszük, hogy azt saját szájízünk szerint módosítva készítsük el, ehhez pedig nincs szükségünk mások engedélyére. Miért ne lehetnének a szoftverek is ilyenek?
Példa: Mozilla Firefox, LibreOffice
A szabad szoftvereket általában önkéntesek, alapítványok fejlesztik, akik adományokból tartják fent magukat. Vannak olyan esetek is, ahol egy vállalat fejleszt egy szabad szoftvert, aminek használatáért ugyan nem kell fizetni, de fizetős támogatást biztosít hozzá. Ezek kereskedelmi Linux disztribúciók. A Red Hat-hez három disztró köthető: Red Hat Enterprise Linux (RHEL), Fedora és CentOS. Az első kettőt közvetlenül a Red Hat fejleszti, az utolsót csak közvetetten. Itt az a helyzet, hogy a Fedorát közösségi támogatással fejlesztik, és ingyenesen elérhető bárki számára. Gyakran frissül, ám emiatt előfordulhatnak hibák, amik javításra is kerülnek. Elsősorban otthoni felhasználók számára ajánlott. A RHEL az operációs rendszerük vállalati verziója, ahol a stabilitás a legfőbb szempont. Nem ingyenesen elérhető, a befolyt pénzből pedig a feljesztőiket fizetik, valamint támogatást biztosítanak az ügyfeleknek. A CentOS Projekt tulajdonképpen a RHEL-lel megegyező rendszer vállalati támogatás nélkül, és bárki számára ingyenesen elérhető.
Tehát a Linux-alapú operációs rendszerek is szabad szoftverek.
Szerző